Különleges repüléstörténeti emlékkel gazdagodott a RepTár gyűjteménye. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison szolgálta a kiképzést Magyarország egyetlen Mi-8 helikopter szimulátora, mely a személyzet vezetéstechnikai (navigáció, helyzetmeghatározás, hajtóművezérlés, helikopter rendszereinek kezelése) feladatainak oktatását és gyakorlását szolgálta az összes repülési üzemmódban.
A fenti mondatokat egy emailben kaptam pár hónapja a RepTár sajtóosztályától. A folyamatosan bővülő múzeum egy igen érdekes és ritka kiállítási darabbal gazdagodott az év elején.
Комплексный тренажер вертолета=Komplex Helikopter Szimulátor. Az orosz szavak kezdőbetűi után KTV Mi-8 szimulátornak nevezték:
A leírtak szerint a szimulátor a Szovjetunióban gyártották és 1984-ben került a szolnoki katonai repülőtérre. A szimulátor feladata volt, hogy a különböző repülési feladatokat (felszállás, leszállás, függés, stb.) gyakorolni tudja a személyzet. Arra is lehetőség volt, hogy biztonságos körülmények között lehetett a különböző vészhelyzeti esetekre alkalmazható műveletsorokat elsajátítani. A KTV Mi-8 2019-ig működött a bázison, majd 35 év szolgálat után kivonásra került.
A szimulátor még bent a bázison. (fotó: Nagy András)
Bal oldalt felismerhető a Mi-8-as fülkéjének részlete, melyet hidraulikus munkahengerekre építettek rá:
A hidraulika szivattyú nagy nyomású része 240 báron üzemelt, erről ment a kabin mozgatása. A kisnyomású rész 80 báron üzemelt, erről ment pl. a fülkében található botkormány, lábpedál. Közel 300 liter hidraulika folyadék kellett a mozgatáshoz:
A fotón egy kitalált repülőtér és körzetének makettje látható. Jobb oldalt középen a fel és leszállópálya látható. E fölött mozgott a kamera, melynek képét egy vetítő rendszer jelenítette meg a fülke elé kifeszített vásznon:
Folyók, utak, épületek, és a távolban a repülőtér. A térkép alsó és felső részén tükrök segítségével tudták virtuálisan növelni a teret. Az egészet nagy teljesítményű izzókkal világították meg:
Nem egy laptop méret...a szimulátor vezérlésében egy analóg számítógép segített. Valósághűen tudta a különböző üzemmódoknak megfelelően, a hajtómű és forgószárny fordulat zaját is generálni:
Sebesség-függés...bedőlés...bólintás:
Főkapcsoló:
Az instruktor pultból lehetett nyomon követni a repüléseket. A fülke műszerei ide is be voltak építve. Azon felül itt tudták előidézni a különböző vészhelyzeteket és ellenőrizni a személyzet reakcióját:
A pult melletti volt az úgynevezett kiíró szerkezet. Az elülső részre az útvonalat hátul a magasságot rajzolta egy vonalas rajzra:
Fel a szimulátorba:
És belülről: