Április 22-én, a szerbiai Batajnica melletti katonai repülőbázison ünnepelték a Szerb Védelmi Erők napját, mely dátum április 23-a, de lévén, hogy vasárnapra esett az ünnepnap, ezért szombatra hozták a programot. 1815. április 23-án, kitört az úgynevezett második szerb felkelés, az oszmán birodalom helyi zsarnoka a török Szulejmán pasa ellen. Később, Miloš Obrenović vezetésével és orosz támogatással 1833-ra sikerült kivívni a Szerb Fejedelemség nemzeti autonómiáját.
Az ünnepnap alkalmával nyitott kapukkal fogadták az érdeklődőket a Belgrádtól északra található katonai reptéren, ahol a szerb erők kiraktak mindent és nemcsak pár darab eszközt, hanem a szó szoros értelemben mindent ami mozdítható volt. Fényképes és videós beszámolóban lehet lejjebb végig nézni, a kiállított eszközöket és bemutatókat.
A Moma Stanojlović Repülő Intézet kapuja előtti G–4 Super Galeb jugoszláviai kiképző repülőgép. A gép orr részére az 1916-2016-os dátumok olvashatóak. 1916-ban, a Legfelsőbb Parancsnokság utasítására, egy Aeroplan műhelyt alakítottak ki a Szaloniki melletti Micra repülőtéren, mely az Intézet jogelődjének számít. Moma Stanojlović névadó, II. vh-s pilóta volt, aki az 1941-es kapituláció után se hagyta el az országot, és később 1943-ban halt meg.
Egy másik kiállított eszköz, az SZ–125 Nyeva fix telepítésű, közép-hatómagasságú honi légvédelmi rakéta rendszernek egyik indítója:
Itt még kb 40 perce engedték be az embereket, de már látványosan sokan voltak:
A statikus soron, néhány gépbe be is lehetett ülni:
Helikopteres sor:
A Szerb Légierő egyetlen An-26-os, kéthajtóműves, légcsavaros gázturbinás szállító repülőgépe:
Utva 75, kétüléses, kiképzőgép:
UTVA-75A41M SOVA, az Utva 75 modernizált változata:
Utva Lasta 95, könnyű kiképző:
Digitális mintás Lasta, mely a P1-es prototípust fedi. A név szerbül fecskét jelent:
G–4 Super Galeb kiképző repülőgép. Egy licenszben gyártott Rolls-Royce Viper 632-46 hajtómű van beépítve:
Utva Lasta 95, könnyű kiképző gép:
Egy-egy függesztési ponton a szárnyakon, egyenként 100 kg tömegű fegyverzetet hordozhat:
Nem irányított 57 mm-es rakéta blokk:
Géppuska konténer, nem irányított HAB 100-as bomba:
HN-42M Gama, mely a francia Aérospatiale SA 342 Gazelle licensz változata. 1971-től gyártották:
Modernizált Gazelle:
Szerb fejlesztésű, Spider H páncéltörő rakéta. Lődd és felejtsd el (Fire and forget) verzióban 3,5 km-re, NLOS (közvetlen rálátás nélküli) opcióban pedig 2 és 11 km-re lévő célok ellen hatásos:
9M14 Maljutka irányított páncéltörő rakéta:
Középen egy 9M32M Strela-2M, passzív infravörös önirányítású rakéta. Mely elsősorban egy légvédelmi rakétarendszer, de itt a helikopter önvédelmére szolgál:
A Spider H rakéták irányításához szükséges új optikai rendszer.
Gazelle pilótahölgy:
A földön egy L80-07 UB blokk, láthatóan Sz-8LGR félaktív lézeres irányítású rakétákkal:
A szerbek is rendszeresítették, ahogy a Magyar Honvédség az Airbus H145M típust. Ahogy mi is, ők is megvették hozzá a HForce fegyverrendszert. Ám ők külön utat jártak be, és a hazai hadiipart szem előtt tartva, a saját termékeiket integrálták a helikopterre:
Előtérben egy 12,7 mm-es, géppuska konténer. A gépre pedig egy ALAS-H földi célok elleni rakéta van függesztve:
L80-07 UB blokk, Sz-8KOM nem irányított rakétákkal:
Wescam MX–15 szenzortorony:
Modernizált Lasta TP, egy 450 lóerős Rolls-Royce M250B17F turbóprop hajtóművel ellátva. Ez egy technológiai demonsztrátor, nem üzemképes kiállítási darab, 2021-ben mutatták be:
Mi-17V-5 közepes szállító helikopter. Összesen 5 darab érkezett meg 2019-ig, további 3 példányt 2022-ben terveztek beszerezni, ám ezek leszállítása mára a háború miatt kétségessé vált:
Az ajtóba helyezhető 12.7 mm-es M87 "Kojot" géppuska, mely két CCD TV kamerával van ellátva. Az egyik egy passzív éjszakai a másik pedig egy nappali. Továbbá lézeres távolságmérővel, digitális kijelzővel és saját forrástáppal rendelkezik, az üzemeltetéshez:
ALAS-H, szerb fejlesztésű, nagy hatótávolságú többcélú vezetékes parancsközlő távirányítású rakétarendszer:
Nem irányított rakéták:
A kép jobb oldalán egy AirTEP (Airborne Tactical Extraction Platform) nevű, emberek be és ki emelésére szolgáló eszköz. Mentésre és a különleges erők kiszolgálására alkalmazható:
A képen bal oldalt egy M-16D félaktív lézervezérlésű rakéta, 4-es indító konténere:
Belső tér:
Az ALAS-H hátulról. Jól látható alul a menet hajtómű:
G–4 Super Galeb kiképző és könnyű támadó repülőgép:
A szabad esésű bombák mögött, egy 128 mm-es levegő-föld nem irányított rakéta konténer látható. A gépre függesztve Sz-5-ös (55 mm) földi célok elleni, nem irányított repülőgép-fedélzeti rakéta blokk:
Elől a lőszerek a Grjazev–Sipunov GS–23 kétcsövű 23 mm-es repülőgép-fedélzeti gépágyúba valóak, amit egy konténerben tud szállítani, mivel nincsen beépített fegyverzete. A két 128 mm-es levegő-föld rakéta között, az Sz-5-ös rakéták láthatóak:
Az előtérben egy BL755 kazettás páncéltörő bomba:
J–22 Orao (Sas), a 1970-es évek jugoszláv-román fejlesztésű transzszonikus csapásmérő és felderítő repülőgépe:
Jobbról: E-24-A1 földi célok elleni rakéta, Košava 3-as föld-levegő rakéták. A rakétának két változata létezik, a Košava 3 TM amelynek hatótávolsága 150 km, kettős irányítású, inerciális GPS alkalmazással és TV/IC irányítással, adatkapcsolaton keresztül. Egy másik változat a Košava 3 RM, 120 km-es hatótávolságú és a Košava 3 TM-éval megegyező irányítással:
A gépen függesztve egy VRVZ-240 többcélú irányított levegő-föld rakéta. A világos színű bombának tűnő eszköz pedig egy RADEOM-1 nevű, radar zavaró eszköz:
Nem irányított rakéta blokkok és szabad esésű bombák:
A bombák mögött egy, "GROM" levegő-föld rakéta van:
LVB-250F, lézer irányítású bomba. A szovjet szabad esésű FAB-250-ből alkotott "okos" bomba. 2005-ben mutatták be először:
Nem véletlen a hasonlóság ebből a szögből is, a brit-francia fejlesztésű SEPECAT Jaguar gépre:
M-16D félaktív lézervezérlésű rakéta és az indító része. Akár 37 km-es távolságon lévő célokra is indítható, merevszárnyas repülőeszközből:
Matra Durandal, repülőtér romboló bomba. A kis magasságból történő ejtésre tervezett bombát ejtőernyő lassítja a cél felé. A minimális oldási magasság 61 méter. Amikor a bomba elérte a 40°-os szöget, beindul egy booster amely felgyorsítja a bomba becsapódási sebességét a felszínre. A 100 kilogrammos elsődleges töltet felrobban, miután a fegyver áthatolt a betonon, és még mélyebbre löki a másodlagos töltetet. A 15 kilogrammos másodlagos töltet egy másodperces késleltetés után felrobban. A fegyver akár 40 centiméteres betonon is áthatol, és egy 2 méter mély és körülbelül 5 méter átmérőjű krátert hozhat létre. Ezenkívül a kráter körüli betonlapokat körülbelül 15 méteres átmérőjű területen rongálja meg:
VRVZ-200 levegő-föld irányított rakéta:
Amerikai AGM–65 Maverick optikai önirányítású földi célok elleni rakéta és brit BL755 kazettás páncéltörő bomba:
A kazettás bombát, az angliai Hunting Engineering fejlesztette a 70-es években. A testben 7 darab kamra van, kamránként 21 darab kisméretű ejtőernyős bombával, összesen tehát 147. Könnyű páncélozott járművek és élő erő ellen lett kifejlesztve:
A 80-as években összesen 215 darab AGM-65B elektro-optikai televíziós rávezetésű rakétát szereztek be. A rakétát élesben is bevetették a Boszniai háborúban. Egyik igazolt használata, 1991. október 4-én volt a zágrábi TV torony ellen. A támadás során a 4. és az 5. emeletek súlyos károkat szenvedtek, a torony 3 hónapig nem üzemelt:
A gép alá középre rögzített eszköz egy ASVL-500-as konténer, mely a VRVZ-200 rakéták irányítására szolgál:
Ilyen BL755-ös kazettás bombák hullottak anno Barcs településre 1991-ben. 1999-ben az Allied Force hadműveletben, Jugoszlávia bombázásakor, a brit Harrier gépek összesen 423 darab BL755-öst alkalmaztak. A britek végül 2007-ben kivonták a fegyvert, 3650 darab volt abban az évben készleten:
MiG–29-es (МиГ-29; NATO-kódja: Fulcrum) kis hatótávolságú elfogó-vadászrepülőgép. 1999-es háború után 5 darab példány maradt, 2009-ben az egyik lezuhant. 2018-ban 6 darabot adott Oroszország, 2019-ben pedig további 4-et Fehéroroszország, így ismét 14 darabosra növelve a gépek számát. A javításokat Szerbiában végezték el, mely során az együléses gépek egy részét, MiG-29SM szintre modenrizálták:
A 29-es fegyverzete. Előtérben (zöld színben) egy "buta", más néven szabadesésű bomba, a háttérben azok a böszme nagy cuccok, a pótüzemanyag tartályok:
Jobb oldalon egy H-29TE légi indítású földi célok elleni irányított rakéta. Mellette balra, egy R–73 infravörös önirányítású légi közelharc-rakéta, a bal szélen pedig egy R–60 kis hatótávolságú, passzív infravörös önirányítású légiharc-rakéta:
A szárnyon a belső tartón, egy R–27 közepes hatótávolságú fél aktív irányítású, 95 km-es maximális hatótávolságú légiharc rakéta. Középen egy R–77, közepes hatótávolságú, aktív lokátoros önirányítású légiharc rakéta:
A légi-harc rakéták mögött, a földön nem irányított UB blokk rakéta konténerek:
Grajzev–Sipunov GS–301, 30 mm-es repülőgép-fedélzeti gépágyú:
A gépágyú mögött, egy KAB-500Kr-U látható. A KAB-500Kr-U egy fix hordozható kiképző rendszer a KAB-1500Kr és KAB-500Kr irányított bombákhoz. Lehetővé teszi a pilóta számára, hogy gyakorolja az eszközzel a célok bemérését és rögzítését:
A légi dinamikus program videó formátumban lett megörökítve:
Ez a J-22-es függesztménnyel repült a bemutató során:
A Maverick rakéta a külső pilonon. Keresés közben érdekes infó jött elő, hogy a belső tartóra nem tehetik fel, mert az indítás során keletkező hő és gázok, kárt tehetnek a gép hajtóművében:
Szerb fejlesztésű VRVZ-200 elektrooptikai önirányítású földi célok elleni rakéta:
Modernizált Orao, Lézeres távolságmérő és egy lézeres célmegjelölő az orr részben:
Lasta 95 kiképzők:
A pilóták a repülés után, a közönség kérdésire válaszoltak:
G–4 Super Galeb kiképző repülőgép:
Az egyik adományozott MiG-29-es:
MiG-29-es légi harc demo:
J–22 Orao:
A J-22-es gépek a Szerb Haderő, 98. Repülődandárjának 241. "Tigrisek" vadászbombázó repülőszázadához tartoznak:
Egy ide egy oda. A szerbek rákényszerültek, hogy a gépeikre hazai fejlesztésű föld-levegő fegyverzetet integráljanak és láthatóan sikerült. Az első teszt lövészetre 2017-ben került sor:
Utólag beépített besugárzásjelző, a 29-en:
KOLS infravörös célkereső és lézer távmérő a fülke előtt:
A GS–301 30 mm-es gépágyú, torkolatnyílása:
Mi-35M bemutató:
T-72B1MSz, mely a T-72B modernizált változata. Ebből 30 darabot kaptak ajándékba Oroszországtól:
A reaktív páncélzat jellegzetes téglái:
M-84AS1, a jugoszláv M-84-es harckocsi modernizált változata:
Parancsnoki periszkóp:
Távirányítású géppuska torony, 12,7 mm-es fegyverrel. Éjjel-nappal használható földi vagy légi célpontok ellen, és van egy hőkamera keresője is:
2SZ1 Gvozgyika, 122 mm-es önjáró tarack:
BVP M-80 gyalogsági harcjármű:
M-55-ös, 20 mm-es gépágyú a toronyban. És Maljutka páncéltörő rakéta a torony tetején:
Modernizált M80AB1 gyalogsági harcjármű:
Az új toronyban egy 30 mm-es, M 86-os gépágyú került, egy párhuzamosított 7.62 mm-es géppuskával:
Két darab szerb gyártmányú Maljutka 2T5-ös (félautomata rádió vezérlésű) vagy Maljutka-2F/2T (félautomata irányított vezetékes) páncéltörő rakétát vihet:
Az optikai és megfigyelő rendszerben egy nappali és egy hőkamera van, valamint egy lézeres távolságmérő. A cél felderítés 20 km-es távolságig lehetséges, a cél felismerés 7 km-ről és a cél azonosítás 4 km-ről. A torony mozgatása elektromos vagy kézi erővel is lehetséges. A fegyvertorony 360 fokos oldalszögben, illetve -5/+45 fokos helyszögben mozgatható:
Modernizált Maljutka:
A Maljutka leemelése:
Deszanttér:
Közelmúltbeli fejlesztések:
DUBS 30/2 mm-es "Dvoglavi orao". 30 mm-es kétcsövű gépágyúval. Elsősorban földi célok ellen tervezik, 2000 méteres effektív lőtávolsággal:
Lazanski, 8x8 kerekes gyalogsági harcjármű, AU-220M torony 57 mm-es ágyúval:
A jármű, Miroslav Lazanski, újságíró, katonai szakértő nevét viseli:
122 mm-es "Sora" önjáró tarack. A szovjet D-30-as jugoszláv licensz változatú, D-30J-as ágyúja került fel a platformra:
122 mm-es "Soko" önjáró tarack:
M09, 105 mm-es páncélozott, teherautóra szerelt tarack:
Önjáró aknavető:
M69, 82 mm-es aknavető:
Zastava, M55 20 mm-es gépágyú, távirányítású toronyban:
MSVLR M-18 Oganj önjáró sorozatvető, FAP 2228-as alvázon:
ALAS XX, 5. generációs, többcélú földi indítású cirkálórakéta:
Maximális hatótávolsága 25 kilométer, a rakéta pedig 500 méter alatti magasságban képes repülni, utazósebessége 130-150 méter másodpercenként:
Kosava-1 optikai irányítású rakéta, 50 km-es hatótávval:
M-77 Oganj, 128 mm-es rakéta sorozatvető:
Tamnava, moduláris önjáró rakéta-sorozatvető rendszer, 267 mm-es rakétákkal is felszerelhető:
Šumadija sorozatvető, 2017-ben mutatták be először. 4 darab 400 mm-es rakétát képes 285 km-es hatótávolságra, vagy 12 darab 262 mm-es rakétát 75 km-es hatótávolságra indítani:
Az új Aleksandar önjáró tarack:
2K12 Kub közepes hatótávolságú csapatlégvédelmi rakéta rendszer:
SzURN lánctalpas célfelderítő, célkövető és rávezető lokátor:
SzPU önjáró indítóállvány:
SzPU belső:
SzURN belső:
Pancir–SZ1 önjáró légvédelmi rendszer. A légvédelmi rakéták mellett, másodlagos fegyverzete 2 x 30 mm-es légvédelmi gépágyú:
A tűzvezető rendszer tartalmaz egy célfelderítő lokátort és egy kettős hullámsávú célkövető lokátort. Felderítési távolsága 32–36 kilométer, követési hatótávolsága 24–28 kilométer egy kisméretű cél esetén. A lokátor mellett a tűzvezető rendszer hőkamerával és infravörös iránykeresővel ellátott elektro-optikával is rendelkezik:
Tizenkét darab kétlépcsős szilárd tüzelőanyagú rádió/optikai parancsvezérelt föld-levegő rakéta hordozására képes. 18 km-re és 15000 méteren repülő célok ellen alkalmazható. Sikeresen bevetették cirkáló rakéták ellen is az Ukrajnai háborúban:
HQ-22, export nevén FK-3-as, kínai kifejlesztésű és gyártott, közép- és nagy hatótávolságú, félaktív radar+rádió-parancsközlő irányítású légvédelmi rakétarendszer. 2022-ben mutatták be először Szerbiában. 4 db indító van egy ütegben:
360 fokban indíthatóak a rakéták. Képes 100 km-re és 27000 méter magasan repülő célokat leküzdeni:
Kommunikációs és parancsnoki jármű:
Tartalék rakétákat szállító jármű:
H-200 rakétavezető lokátor:
JSG-100 felderítő lokátor, mögötte egy mobil áramfejlesztő:
Egy P-12-es is ki volt állítva az FK-3-as közelében:
Egy másik P-12-es, az SZ–125 Nyeva közép-hatómagasságú honi légvédelmi rakétarendszer UNV antennája előtt:
Modernizált P-12 belül:
TZM, szállító töltő gépjármű, ZIL-131-es alvázon, egyszerre két rakétát szállíthat:
5P-73 típusú indítóállvány, 4 darab V-601P rakétával:
UNV tűzvezető lokátor:
UNK parancsnoki kabin és az aggregétor:
Vrabac Mini UAV:
CH-92A kínai fejlesztésű felderítő-katonai pilóta nélküli légi jármű:
Pegaz 011, egy szerb fejlesztésű közepes hatótávolságú taktikai UAV, harci változata nappali és éjszakai körülmények között bevethető. Ezen kívül felderítésre és megfigyelésre is alkalmazható:
9K35 Sztrela-10 mobil, rövid hatótávolságú föld-levegő rakétarendszer:
Két különböző konténert integráltak a rendszerre. A nagyobb konténer a Strela-10M rakétarendszer szerb korszerűsítése és finomítása. Az RLN-S10 jelzésű rakéta, szilárd gyorsítófokozattal rendelkezik, amely 10 km-re növeli a hatótávolságot, és jelentősen megnöveli a magassági tartományt is:
Automatikus páncéltörő rendszer (APOS) közelharchoz, 120 mm-es RBR M91 gránátvetővel:
BOV-1 POLO M-83-as tankelhárító jármű, 9M14 Maljutka és az azon alapuló 2Т5 páncéltörő rakétákkal:
9M14 Maljutka vezetékes parancsközlő távirányítású irányított páncéltörő rakétarendszer:
M-79 Osa kézi páncéltörő gránátvető lőszere:
A Maljutka rávezető optikája:
Szerb fejlesztésű Maljutka 2T5:
Zastava M02 Coyote, 12,7 mm-es nehézgéppuska, egy távirányított toronyban:
Az aknamentesítő hajók négycsövű légvédelmi gépágyúja, a PAV-4-es, 20 mm es M55-ös géppuskákkal:
ALAS (Advanced Light Attack System), nagy hatótávolságú többcélú vezetékes parancsközlő távirányítású rakétarendszer:
Mistral 3-as, infravörös föld-levegő rakétarendszer:
Magyar Mistral rakéta indítás, 2019-ben:
Összesen 18 db indítót vásároltak, a francia MBDA-tól:
A Mistral, kezelővel együtt:
MATIS MP3 típusú éjjel-nappali optika:
9M133 Kornet, harmadik generációs hordozható páncéltörő irányított rakéta:
2021-ben kapott Szerbia, Oroszországtól pár tucat indítót:
A felirat szerint, a 9M133M-2 (Kornet-M/Kornet-EM) alváltozatot kapták meg, melynek megsemmisítési hatótávolsága (nappal) 150–8,000 méter között van:
A Kornet optikai rendszere:
Modernizált, MTU-4 rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer két Strela-2M és Igla kis hatómagasságú légvédelmi rakétarendszerrel:
Igla-1 rövid hatótávolságú légvédelmi rakéta:
Heckler & Koch G36C, 5,56 mm-es gépkarabély:
PASARS-16, szerb fejlesztésű mobil, hibrid, rövid távú légvédelmi rendszer:
Fő fegyvere, a svéd Bofors cég, 40 mm-es légvédelmi ágyúja, amit még a II. vh előtt fejlesztettek, és a 70-es évek óta licenszben gyártják Szerbiában:
A torony jobb oldalára különböző föld-levegő légvédelmi rendszereket integráltak. Itt ezen a fotón a Sztrela-2M látható:
Vagy az Igla-1 kis hatómagasságú légvédelmi rakétarendszer:
RLN-IC/170, kis hatótávolságú szerb fejlesztésű légvédelmi rakéta:
A Pasars oldalán, a konténerekben az RLN-IC/170:
És a legutóbbi beszerzés a Mistral-3-as is:
Thales GS-40 felderítő lokátor, mely a Pasars mellé lett rendszeresítve:
M-85 Žirafa lokátor, FAP 2026 alvázon. A svéd Saab Giraffe lokátorának, szerb licensz változata:
A lokátor összecsukott állapotban:
Lazar 3, páncélozott személyszállító jármű, 12.7 mm-es géppuska toronnyal:
2018-ban kapta meg az első példányokat a Szerb Védelmi Erők:
A 3 fős személyzet mellett, 9 fő szállítására képes:
A deszanttér oldalán tüzelőnyílást alakítottak ki a szállított lövészek számára (nyitott állapotban):
Ugyanaz zárt állapotban:
BOV M16 Miloš, többcélú páncélozott harcjármű, amelyet katonai, különleges és rendőri erők feladatainak ellátására terveztek, 4x4 összkerékhajtással:
Az elülső 2 fős személyzeten kívül, további 6 főt képes szállítani:
Zastava M-20 MRAP (Mine-Resistant Ambush Protected – Aknaálló, rajtaütésvédett), 6x6-os páncélozott jármű, amelyet először 2020 júniusában mutattak be, egy évvel később pedig a továbbfejlesztett változatát:
Aknavető raj szállítására is képes:
Összesen 12 főt tud szállítani:
Az aknavető lőszerek tárolása, a jármű hátsó részében van mód:
A sötét színű jármű, egy Lenco BearCat, amelyet a katonai rendőrség használ:
M-77 Oganj, 128 mm-es önjáró sorozatvető:
BOV-KIV, parancsnoki-felderítő páncélozott jármű:
Távirányítású géppuska torony:
BOV-VP, személyi állomány és létesítmények védelmére szolgáló páncélautó, gyalogság szállítására és támogatására, illetve terrorelhárító, valamint egyéb katonarendészeti feladatokra alkalmazható:
Mali Miloš, ember nélküli földi jármű:
Felfegyverezhető, egy Zastava M86 7,62 mm-es géppuskával, M11 gránátvetővel, de opció még az RBR M90 Stršljen egyszer használatos, irányítatlan páncéltörő rakétavető is:
Humvee könnyű, négykerék-meghajtású, katonai teherautó:
BRDM-2MSz, a BRDM-2 modernizált változata. Új hőkamerával ellátva, lézeres távolságmérővel, megfigyelőrendszerek a parancsnoknak és lövészeknek, GPS és elektronikus térképet alkalmazó helymeghatározó rendszer, a motor működésének elektronikus visszajelzése a vezetői panelen, hat darab külső kamera mely 360°-os térbiztosítást ad:
A Nora B-52, 155 mm-es önjáró tarack:
12,7 mm-es géppuska:
A fő löveggel párhuzamosított, Zastava M55, 20 mm-es géppuska, légi célok ellen:
P-40-es, mobil távol felderítő lokátor:
PRV-16-os magasságmérő lokátor:
AN/TPS-70, mobil, 3D-s lokátor:
Nyeva és Kub rendszerek, rakéta ellenőrző "KIPSZ" járművei:
A belügy, H215 (AS332 Super Puma) helikopter bemutatója:
Szintén a belügyhöz tartozik, ez a Ka-32-es tűzoltó helikopter:
A hangárokban a szerb hadiipar termékei voltak láthatóak:
SOVANVISION elektro-optikai eszközöket gyárt a katonai és biztonsági piacokra:
A Teleoptic Gyroscope vállalat termékei:
Az ismert Zastava fegyver gyártó vállalat:
Az MB Namenska, védelmi iparra szakosodott vegyipari gyártó cég:
Krušik Holding Corporation szerbiai állami vállalat, védelmi és polgári berendezéseket gyárt:
Vlatacom Kutató és Fejlesztő Intézet:
EDePro szerb vállalat, mely a rakéta technikában jártas:
Prva iskra – namenska proizvodnja a.d. egyike azon néhány gyárnak a világon, amely saját technológiával rendelkezik robbanóanyagok előállítására:
Utva Lasta 95 könnyű kiképző:
A Super Galeb G-4 és a J-22 Oroa oktató táblái:
Turbomeca Astazou, a Gazelle helikopterek hajtóműve:
Sztrela-2M oktató eszköz:
A modernizált NJ-22 Orao, repülőgép kabinjának működő oktató modellje, az új csapásmérő navigációs rendszerrel:
Hőkamerás rakéta irányítófej oktató példány:
Az Orao 2.0 modernizációs program digitális kijelzője:
A Soko repülőgépgyártó cég, Novi Avion nevű, tervezett 4. generációs gépének szélcsatorna makettje. A délszláv háború miatt a projektet végül törölték:
Moma Stanojlović mellszobra:
A Zemun repülőtér bejárati kapuja, ahol a Jastreb repülőgépjavító vállalat volt. A Zemun-i VTRZ "Jastreb" és a Kneževac-i VTRZ "Moma Stanojlović" integrációja után az intézet 1973-ban a VTRZ "Belgrád" nevet kapta, és a Batajnica repülőtérre költözött: